Nyílászáró beépítés
A keret és a szárny is 5 légkamrás, 76 mm beépítési mélységgel, alapáron 24 mm vastag 2 rétegű üveggel.
A keret és a szárny is 6 légkamrás, 76 mm beépítési mélységgel, középtömítéssel alapáron 44 mm vastag 3 rétegű üveggel.
A keret és a szárny is 7 légkamrás, 88 mm beépítési mélységgel, középtömítéssel alapáron 48 mm vastag 3 rétegű melegperemes üveggel.
Vállalkozásunk műanyag Kömmerling ablakok beépítésével foglalkozik. A műanyag ablakok kapcsán sokaknak a gyenge minőség juthat eszébe, de ez ma már nem igaz. A műanyag ablakok általában olcsóbbak, mint fa, vagy alumínium társaik, ezzel együtt számos előnyük van. A kedvező ár oka, az alacsonyabb előállítási költség. A fa nyílászárók mellett szóló érv a természetesség, hátrányuk, hogy rendszeres karbantartást igényelnek, ráadásul a modern műanyag profilok általában jobban képesek szigetelni, a hasonló árkategóriában elérhető fa kereteknél. Ahhoz, hogy össze tudjunk hasonlítani két nyílászárót, először meg kell értenünk a szigetelés fogalmát. A szigetelőképesség mérőszáma U, mértékegysége Watt/négyzetméterKelvin. A nyílászárók hőszigetelésénél 3 értéket érdemes figyelembe venni: Uf (keret szigetelőképessége), Ug (üveg szigetelőképessége), Uw (komplett nyílászáró szigetelőképessége).
Minél alacsonyabb az érték, annál jobb a szigetelés. Kontextusba helyezve a számokat, a ma beépíthető ablakoknak teljesítenie kell az Uw ≤ 1,6 kritériumot, a passzív házak követelménye pedig, hogy Uw ≤ 0,8 legyen a teljes házra vetítve. Jellemzően a keret a gyenge pont, már a legegyszerűbb kétrétegű üveg (4 mm /16 mm/ 4 mm Low-e. Ug=1) is, körülbelül annyira szigetel, mint a legvastagabb prémium keretek, a vastagabb üvegekkel pedig Ug egészen 0,5 körüli értékig csökkenthető. Ebből következik, hogy minél nagyobb az üvegfelület aránya, annál nehezebben jut át hő a nyílászárón. Ugyanaz az üveg beépíthető fa és műanyag nyílászáróba is, ennek csak a keret vastagsága szab határt. Tehát keretek összehasonlításánál az Uf, vagy az Uw értékre legyünk kíváncsiak. Fa nyílászárók esetében az Uf ritkán kerül feltüntetésre, Uw-nél pedig figyelnünk kell arra, hogy azonos üveggel szerelt, azonos méretű ablakokat hasonlítsunk össze. Sajnos nagyon sok hibás, és megtévesztő érték szerepel az interneten.
A méret nélkül megadott Uw érték, semmit sem jelent, hiszen az üvegfelület kerethez viszonyított arányától függ, illetve az üveglapok közötti távtartók anyagától. Például egy Kömmerling 88 MD kerettel és három rétegű melegperemes (4 mm Low-e/18 mm/4 float/18 mm/4 mm Low-e) üveggel szerelt 60 cm * 60 cm-es bukó/nyíló ablak hőátbocsátási tényezője Uw=0,97, de egy 90 cm * 150 cm-esnek már csak Uw=0,79. Egy 200cm*200cm-es fix ablak Uw-je pedig 0,64. Az általánosan megadott Uw érték általában egy referencia ablakra vontkozik, ami a szabvány szerint 123 cm * 148 cm, de erre érdemes mindig rákérdezni!
A másik fontos dolog a hangszigetelés. A hangszigetelést (Rw) decibelben (dB) mérjük, és a hőszigetelés U mérőszámával ellentétben, annál jobb, minél magasabb. Ablakok esetén ez az érték jellemzően 30 dB körüli.
Kontextusba helyezve az emberi beszélgetés 50 dB körüli, egy forgalmas út zaja 70 dB körüli, egy repülő hangja 120 dB körüli hangot bocsát ki. Az ablakok hangszigetelése speciális (aszimmetrikus) üvegezéssel és fóliázással növelhető, azonban úgy is csak 40-45 dB-ig. Akkor érdemes foglalkozni vele, ha zajos helyre keresünk ablakot, és a falazat legalább olyan jól szigetel, mint a kiválasztott ablak. Például forgalmas út mellett, normál üveggel kb. 40 dB zaj jut a szobába, míg egy magasabb hangszigetelésű üveggel a beszűrődő zaj 25-30 dB-re csökkenthető. Ijesztően hangzik, de talán kis megnyugvást jelent, hogy ez csak akkor lenne ennyi, ha közvetlenül a főút mellett lenne az ablakunk, és a 25 dB zajszint gyakorlatilag a halk suttogás hangosságának felel meg. 10 m távolság 3 dB-el csökkenti a zajt, 20 m 6 dB-el, 40 m távolság 9 dB-el, tehát ha hangszigetelt üvegre váltunk, várhatóan olyan érzés lesz, mintha 40-50 méterrel odébb állnánk a zajtól. Sajnos a magasabb hangszigetelésért cserébe, általában le kell mondanunk valamennyi hőszigetelésről.
Alumínium nyílászárók általában akkor kerülnek előtérbe, amikor nagyobb nyílászárókat, nagyobb üvegfelületeket szeretnénk. Az alumínium keret masszívabb, de kevésbé szigetel jól, bár különböző anyagokkal kombinálva megközelíthető a műanyag és fa által nyújtott érték, ráadásul a nagyobb üvegfelülettel összességében jobb Uw értrék érhető el.
Összefoglalva, ha minőségi alapanyagokból dolgoznak és gondosan szerelik össze az ablakot a gyárban, akkor fa- és műanyag keret hasonló szigetelő tulajdonságokkal bír. Mindazonáltal egy műanyag nyílászárónál csak a vasalat szorul kenésre 2 évente, míg fa nyílászáró esetén a keretet is ápolni kell. Erre megoldást jelenthet az alumínium, vagy egyéb UV álló borítás, de ezzel kívülről lemondunk a fa szép, természetes látványáról.
A műanyag ablakok ráadásul különböző színekben, akár faerezetű fóliázással is kérhetők, melyek ma már egészen jól visszaadják a fa hatást, sőt alumínium burkolat is rendelhető hozzájuk, így minden általánosan előforduló igény kielégítésére alkalmasak.
Műanyag ablakból igen nagy választék elérhető a piacon, ráadásul a különböző profilok gyakran több fantázianéven keringenek a köztudatban. Ahány márka, annyi különböző kamrakiosztás és toktoldó méret, és bár a márkák között is vannak minőségbeli különbségek, általánosan elmondható, hogy a legtöbb gyártónál elérhető az 5 kamrás, dupla üveges alap verzió, és a 6+ kamrás tripla üveges prémium verzió, valamint ezek között valami átmenet. Összehasonlításnál érdemes figyelni rá, hogy azonos kategóriákat vizsgáljunk.